2015. február 27., péntek

Folytatás...

Azóta történt pár dolog...

Mióta nem írtam nem unatkoztunk, hanem inkább betegeskedtünk, mert Benny után én is szépen kidőltem a hányós vírussal, de nekem nem volt olyan szerencsém, hogy egy nap alatt átmenjen ez az egész nyavaja rajtam, én majdnem egy egész hétig szenvedtem vele. :( 

Benny múlt szerdán volt rosszul, csütörtökön már nem volt láza sem és hétvégére már semmi baja nem volt, így az Omáéknál aludt. Én már pénteken éreztem a fura nyomást a gyomromon, de azt hittem, hogy mivel diétázok, az lett a gyomromnak kicsit sok(kkk), azért este még besalátáztunk a tesómmal. :) Másnap Zsoltival átmentünk Badenbe egy fürdőbe, aznap már fura volt, hogy szinte semmit nem kívántam enni, a nyomás még mindig rajta volt a gyomromon, nagyon kellemetlen volt, de összekaptam magam, hogy ne rontsam el a kettesben töltött délutánunkat. Szinte csak ittam aznap, voltuk szaunázni is, nagyon jó kis délutánt töltöttünk el, de étvágyam nem igen volt.

Azért estére vettünk egy pizzát, mikor hazaértünk és az esti mozizáshoz tortillát, a kaloriába belefértem volna, de csak a pizza ment le, mást már nem is kívántam. Egész este görcsölgetett a gyomrom és a nyomás rajta volt végig, Éjjel nem is aludtam jól, aztán hajnal 1-kor beindult nálam is a "méregtelenítés". Vasárnap többször is hánytam, nagyon gyenge voltam, rázott a hideg, nagyon rosszul voltam. :( Feküdtem egész nap, nem kívántam semmit, sem enni , sem inni, de azért Zsolti hozta a teát, ropit. Alig éltem... Benny megjött este, de én még jobban kidőltem, még hétfőn reggel is hánytam és lázam volt.

Annyira gyenge voltam, hogy nem tudtam Bennyt oviba vinni, úgyhogy itthon maradt velem, de jól elvolt, én pedig tudtam pihenni, enni még mindig nem bírtam. Délután átmentünk a dokihoz, ki is írt egész hétre, felirt egy halom gyogyszert, én pedig aztán estétől aludtam is tovább... 

Oké, hogy diétázok, de nem ilyen áron akartam fogyni, nem kívánom senkinek sem az elmúlt pár napot. :( Még szerdán is rosszul voltam, a kávét tegnap kezdtem el először csendben kívánni, de nem mertem inni, délutánra jött úgy ahogy rendbe a gyomrom, hogy este már normálisan vacsoráztam. A mai nap volt az első, amikor rendesen ettem újra, persze folytatva az eddigi diétázós napjaimat, most már újra figyelve a kalóriára és a szénhidrátra.

Amire nagyon büszke vagyok, hogy lassan harmadik hete nem ettem édességet, cukros dolgokat, anyáéknak utolag ünnepeltük a születésnapjukat most és kaptak egy epres tortát, de nem ettem belőle, de még anya mákos sütijét sem kóstoltam meg, csak a sajtosat, egy pici darabot. Az a baj, hogy vagy csinálom rendesen, vagy nem, és most végre átállt az agyam is és "lejöttem a cuccról" :D , azaz az édességről, tudom, mert ilyen vagyok, hogy elég egy falat, megérzem az ízt és végem van, újra akarok, még, még, még!!! :) Így inkább amig nem azt mutatja a mérleg, amit szeretnék, nincs édesség, semmijen nasi!

Persze amikor este Benny előhozta az eldugott nutellát és ott kanalazta előttem, a szája csupa nutellás volt, nem mondom, hogy nem lett volna kedvem lenyalogatni a kanalat (vagy a száját :D :D :D ), de gyorsan elpakoltattam vele és utána el is múlt ez a fellángolásom. :) Megszűnt a kísértés. :)

Holnap már megyek dolgozni és holnap már a cicanaciban fogunk dolgozni, de feketét választottam és tréning gatyát, ami szűk, de az alja picit bő, pamut, abban éreztem a legkényelmesebbnek magam. :) Kapunk új cipőt is,és egy pulcsit, amire amúgy is már fájt a fogunk csajoknak, már nagyon várom, szeretem a mukahelyemet, mondtam már? :) 

Holnap viszek be majd pomelot dolgozni és maradt tegnapról tk penne zöldséges, sajtos, paradicsomos szósszal, majd azt fogom enni és mellette igyekszek sokat inni. Fél 7-ig dolgozok, utána este még Zsoltival lehet beülünk valahova. De így meg is lesz a napi ötszöri lightos kaja, végre visszatér minden a régi kerékvágásba, már ideje volt... :)

2015. február 18., szerda

Hét közepe

Most igyekszek sűrűbben írni ide is...

Bár ma sajnos nem volt valami jó napunk, mert Benny éjjel hányt kétszer is és reggel is még elég ramatyul volt, úgyhogy itthon maradtunk, szerencsére én is szabadnapos voltam, úgyhogy meg tudtuk oldani. Napközben semmi étvágya nem volt, még a tea is visszajött belőle, bágyadt volt és délutánra már a láza is felszaladt. :(  Összeszedett valahol egy ilyen gyomorvirust. :( 

Este pici ropit rágcsált és szerencsére inni azért ivott rendesen vizet egész nap, remélem hogy holnapra már jobban lesz. 

Így ma be voltunk zárva, pedig délelőtt futni akartam, de nem az a legfontosabb most. Tegnap végre megint lejutottam futni, egy kisebb kört futottam, ami 7 km, óvatosan akarom újrakezdeni és tényleg lassú tempoval kocogni, amig lejjebb nem mennek a kilók. 
Eddig -2 kg-nál járok, messze még a vége, de rajta vagyok az úton. Az édesség nem hiányzik (már), sok husit eszek zöldséggel, igyekszek napi ötször, néha hatszor enni, és főleg fehérjéket. Töltögetem a kaloriabázist, minden nap dicséret van a végén, hogy jól teljesítettem a napomat. :) 

Első cél, hogy hamarosan 6-ossal kezdődjön újra a súlyom. Persze ezért még bőven van mit tennem, de szeretnék most már heti 2-3szor lejutni futni is, kiegészítésképp. Persze lassan, odafigyelve. 

Ultrabalaton május végén lesz, addigra már bőven 65 kg alatt szeretnék lenni. Mert akkor elvileg hatan futjuk a 220 km-t... abból most ketten "rokkantak" vagyunk, szóval szép kilátások, de nem adjuk fel, fő az optimizmus! :D 

Ma hosszú idő után megsütöttem a régi áfonyás zabpelyhes kekszemet... idejét sem tudom, hogy mikor volt utoljára itthon ilyen. Még jobban reformosítottam, mert az édesítő 0 kaloriás, eritrit, a margarin helyett kókuszolajat tettem bele, a liszt tönköly. Majd reggel eszek belőle, eddig kettőt ettem meg, de lemérve mindent és belepasszolt még a napomba délután.

Sokat gondolkodtam amúgy ezen a jojózáson, hogy miért jutottam el idáig, hogy ennyi visszajött. Azt hiszem, hogy aki még nem volt túlsúlyos, az nehezen érti meg, de megprobálom levezetni a gondolataimat...

Annak idején az volt az első célom, hogy M-es, 38-as méretűre fogyjak a 44-esből. Álmomban sem gondoltam, hogy aztán olyat is fogok látni a mérlegen, mint 63 kg vagy akár a 60, sőt egyszer rövid ideig voltam 59,valamennyi is. Igy visszanézve a fotókat nagyon vékony voltam, de tudjátok én még akkor sem láttam magam annak. A tükörben még akkor is a dagi lány nézett rám, lógott a bőröm, és nem jött az az érzés, amit 85 kilósan gondoltam, hogy majd jönnie kell, ha vékony leszek. Persze jó érzés volt megvenni a nőcis ruhákat, de a lelkem dagi maradt. És pont akkor nem is igen volt mellettem olyan valaki, akitől a visszajelzés jött volna, mert P-vel akkor már eléggé éltünk csak egymás mellett, és emlékszem, hogy néha már cseszegetett, hogy most már ugye abbahagyom, most már elég lesz stb... már az idegeire mentem a kajálásaimmal, a futással stb... Én pedig nem lettem boldogabb attól, hogy vékony voltam. Mást vártam, valami jobbat, valami wow effektust. 

És mivel már tudom, hogy mi van ott, amikor 60 kg-t mutat a mérleg, már nem tudtam erős lenni az elmúlt években, már nem volt motivációm. Mert oké, hogy a ruháim nem jók rám, és jó lenne őket hordani, de az érzés, amit a lelkemben éreztem erős emlékként élt bennem... Talán ez is tartott vissza, nem tudom. Hülyeség így kifogásokat keresni a saját gyengeségemre, tudom, de akárhányszor belegondolok az elmúlt lassan öt évbe, mindig ez jön elő, hogy nem lettem boldogabb ember attól, hogy vékony lettem akkoriban. Magamat nem láttam vékonynak.

Talán most 5 év elteltével a fejemben majd másképp lesz. Már odáig eljutottam, hogy ne mástól várjam a wow érzést, hanem magammal kell kibékülnöm és jóban lennem. Ha magammal jóban vagyok, akkor elfogad a világ is. De ez az egyik legnehezebb dolog, megtalálni magunkban a szépséget, a pozitivumot. Ezzel hadilábon állok, de probálkozok. :) 

Van egy ruhám, ami régóta nem jön rám, most ez lett a mérceruhám...az a bizonyos farmerruha, aki olvas kezdetektől, emlékszik rá szerintem. :) Na, ha az idén rámjön újra, akkor tuti, hogy boldog leszek és jönni fog a wow effekt.... ugyanis már kb. négy éve nem volt rajtam. De idén szeretném, nagyon!!!! 

2015. február 15., vasárnap

Heti összegzés

Elindultak a kilók lefelé, juhéjjjj! :)

Azt hiszem, hogy köszönetet érdemel a Nike, hogy a szürke gatyát akarta ránk adni a következő fél évre munkaruhának, mert eddig semmi nem adott akkora fejbekólintást, mint ez a tudat, hogy nekem szürke cicanaciban kell hamarosan dolgoznom. :D 

Igaz, ez pénteken változott, ha nem akarjuk felvenni azt a megadott szürke gatyát, akkor választhatunk bármilyen feketét, szóval egy kis könnyítés, de a pulcsihoz, amit kapunk csak inkább szűk gatya illik, melegítő nem annyira. Úgyhogy én majd futógatyát fogok próbálni hozzá, azt hiszem, majd holnap meglátom, hogy mi passzol.

Viszont ettől függetlenül az elmúlt héten már nagyon ott voltam fejben az odafigyelésen. Két hete találkoztam Edit barátnőmmel egy kávéra, ő volt az egyik, aki anno 5 éve olyan szépen lefogyott és akinek a példáján felbuzdulva én is nekiálltam, mindig összeülünk egy-egy kávéra, megbeszéljük az élet dolgait és siránkozunk, hogy milyen vékonyak voltunk és hogy mostantól aztán majd tényleg odafigyelünk... aztán persze nem történt semmi... :(

De most Edit egy olyan diétát mesélt, amivel az unokatesója fogyott és elég bírhatónak találtam, fehérje alapu diéta, gondoltam belevágok.

A reggeli tojás, tízórai fehérjeshake zabpehellyel, az ebéd 4 dkg rizs megfőzve és 10 dkg csirkemell és bármennyi zöldség, uzsonna ugyanez, vacsora pedig túró édesen vagy sósan. Hasonló, ahogy régen is ettem, kevés mennyiségű szénhidrát, sok fehérje.

Nem teljesen tartottam így, de a napi ötszöri kajálást igen, és mivel reggelente nincs sok időm tojásrántottákat gyártani, így legtöbbször egy natur joghurtba tettem egy marék zabpelyhet, belekockáztam almát vagy egy fél banánt, egy pici méz és ezt reggeliztem. Beérve a munkába ittam egy tejeskávét, aztán délben megettem a rizst és a csirkét, néha vittem még karikára vágott répát hozzá, aztán 3-kor, amikor végeztem csináltam egy fehérje shake-et, ezt megittam az oviig, és hazaérve este ettem megint csirkehusit salátával , néha rizzsel. Ha közben éhes voltam esetleg, akkor ettem pár falat sajtot.

Édességet nem ettem kb tíz napja, most már kétszer is elhárítottam, ha kínáltak, mert tudom, hogy elég egy falat ahhoz, hogy újra kívánjam a cukros, édes ízét, úgyhogy inkább egy kockát sem eszek. Az egyetlen édesség a fehérje shake, amit délután szoktam elkortyolni. A biotech ultra losst vettem megint.

Töltögetem a kaloriabázison a napi kajáimat, tényleg jó így esténként látni, hogy milyen ügyes vagyok. :))) 

75,5 kg voltam február elején, ma 73,6-ot mutatott a mérleg. Messze még a cél, de legalább beindult... Jövő héten már futni is lesz megint időm, az már hiányzik nagyon. Majd felpörgeti az is a fogyókúrát.

A plank challenge tök jól megy, ma már 90 másodperc volt, durva, de birom. És vicces, mert Benny is csinálja velem, tök élvezi. :) Esténként ő szól, hogy ma még csinálnunk kell a támaszkodást. :D :D 

Február végére szeretnék 70 kg alá menni. Ez az első cél. Aztán szépen lassan a többi... Most már menni fog, mert az agyam átállt és rajta vagyok az úton. :)

2015. február 7., szombat

Elmúlt hét

Röviden összegezve: KUKA, hosszabban pedig:

Valahogy máshogy terveztem a Benny mentes napokat, de végül az lett, hogy reggeltől estig bent voltam a munkahelyen, mert ezer dolog lett. 

Ami persze azt is magával vonja, hogy a kajára nem figyeltem, mozogni nem mozogtam, az egyedüli dolog, amit még este 11-kor is megcsináltam, az a plank kihivás volt, így a hetet eredményesen zárom legalább ott, mert minden nap megcsináltam a napi adagot. :) Ma pihinap van, holnap 45 másodperc. Ezek még aránylag könnyűek, de szerintem jövő héten már fogok kicsit morogni közben. :D

Ha egész nap dolgozok, az azt jelenti, hogy egyszer van hivatalosan szünetem, vagy kétszer fél óra, de mivel kevesen vagyunk, igy sokszor egyszer megyünk egy órára enni. Úgyhogy rögtön munka előtt megreggelizek valamilyen zsemlét, szendót , most a kedvencem a barna, magos zsemle, benne salátalevél, rá tonhalkrém, paradicsom. Finom nagyon. Meg szoktam hozzá inni egy multivitamin levet, és egy tejeskávét, aztán kezdődhet a nap. 
Néha munka közben hátraszaladok, akkor eszek egy kis diákcsemegét vagy valami rágcsát, aztán ebédelek valahol egy menüt, délután egy tejeskávé, este pedig mikor hazaestem, akkor ettem. Ami néha este fél 11-kor volt sajtos, tejfölös tészta, mert már annyira kivántam a meleg kaját, de csak ezek voltak itthon.

Szóval ez a hét nem volt jó, sem mozgás, sem kaja terén. De aztán csütörtökön találkoztam egy kávéra Edit barátnőmmel. Aki mesélt egy diétáról, amit az unokatesója, az én régi barátnőm csinál. Fehérjediéta, testépítődiéta vagy ki minek nevezi. A lényeg a napi ötszöri kaja, reggelire tojás, tízóraira fehérje shake zabpehellyel, ebéd rizs, csirke, zöldség, uzsonna ugyanaz, vacsorára túró édesen vagy sósan... na, ma már igy ettem. Nem is volt annyira szörnyű, mint gondoltam volna. Persze egy idő után tuti unalmas lesz, de legalább beállok a napi ötszöri kajára. Majd mindig megcsinálom a csirkét és a rizst itthon és beviszem. Máshogy nem megy...

Ma pedig lejutottam kocogni is. Ugyanis tegnap az ortopédián azt mondta a dokinő, hogy semmi olyan elváltozás nincs, ami rá tartozna. Megerőltettem a lovaglóizmomat, erősíteni kell. És óvatosan újrakezdeni a futást. Sokat nyújtani, bemelegíteni! Hát nyújtom, és ma óvatosan kocogtam egy 50 percet. Ha feljebb ment a pulzusom 155-nél, akkor belegyalogoltam. Szép idő volt, jó volt lent lenni. Holnap is megyek, de óvatosan. Semmi nagy távok, semmi nagy tempó. Kényelmes kocogás. Mint annak idején. És beleséta, ha felszaladna a pulzusom. 

Elég lúzer vagyok, már nem tudom, hogy hányadszor kezdem újra.... nem vagyok rá büszke. De még egy motiváló tényezőm is van most: február végétől szürke gatyában kell(ene) dolgoznunk a Nike-ban a fekete helyett, ez az új munkaruha előírás... na, mondanom sem kell, hogy még a ropilányokat is kövéríti a szürke, akkor én mit szóljak?!?!? siralmas volt a látvány a tükörben... úgyhogy hajrá, menetelek előre. Lassan, de biztosan...

2015. február 1., vasárnap

Kihívások

Tele van a facebook mindenféle kihívással, persze engem is megfertőzött...

Először is van ez a 100happydays projekt, nem tudom, hogy ismeritek e. (http://www.100happydays.com/hu/#what)

Tavaly már végig csináltam egy ilyen 100 napos programot, érdekes volt a 100. nap visszanézni, hogy mennyi minden történt velem abban az elmúlt több mint 3 hónapban. Pont március elején kezdtem el, így volt benne válóper, futóversenyek, barátok, költözés, új szerelem....  Sikerült átvészelni a nehezebb időszakomat.

Idén újra elkezdtem... mert észrevettem, hogy sokszor csak keseregni tudtam, a régi pozitiv énem egyre szürkült, próbálom most előcsalogatni és talán ez a kihívás is segit kicsit abban, hogy igenis örüljek annak, amim van és ne azon keseregjek, amim nincs és amim sosem lesz. Vagyis olyan nincs, hogy sosem lesz, mert soha ne mondd, hogy soha, ugye! :)

Második kihívás ma kezdődött, ez a plank challange. 
Ha fent vagytok facebookon, akkor biztos láttátok, nálunk már a helyi újságban is írtak róla, hogy milyen sokan jelentkeztek rá. Eleve nem árt a törzserősítés nekem, úgyhogy a mai nap már megcsináltam a mai napi adagot: 20 mp-ig kellett tartani magam, nekem 30 ment. :) 
Nem bánnám, ha menne majd több, kiváncsi leszek, hogy mennyit lehet ezzel fejlődni.

Aztán ma belefutottam egy újabb kihívásba, a 28 nap alatt lapos has projektbe. :))) 
Na, nem mintha elhinném, hogy 28 nap alatt bombanő lehetek kocka hassal, de rámférne egy étrend és feladatok, amiket az orrom alá tolnak nap mint nap. Szóval megnézem, hogy ez milyen lesz, jelentkeztem rá. :)

Csütörtökön megyek ortopédiára, remélem hogy ott is tud segiteni rajtam a doktornő és hamarosan újra futhatok (kocoghatok). 

Akinek már nagyobb gyereke van, mesélje már el nekem, hogy hogyan tudja a diétát betartani??? Mert azon gondolkoztam, hogy egyszerűbb volt 5 éve fogyókúrázni, Bennynek bármit elé tehettem, vagy vettem üveges kaját, így magamnak csináltam a diétás cuccokat. Most az van, hogy nem eszik meg mindent, válogat, és nekem a halálom az, ha ki kell dobni a kaját. Így néha "megrendeli" vacsorára a szendvicset, jó gusztát meg is csinálom és a felét ott hagyja... nincs szivem kidobni. De mi lesz akkor vele?? Hát igen, megeszem... :( 
Pedig már nem is veszek itthonra kenyeret, zsemlét, csak neki egyet estére és egyet reggelre az oviba. Sütit is nagyon ritkán sütök itthon, inkább veszünk egy-egy nasit, hogy hamarabb elfogyjon. A karácsonyra kapott nutellát is eldugta tök jól, hogy ne is tudjam, hogy hol van. :D 

Most egy hétig nem lesz itthon, megy P-vel üdülni, én csütörtökig szinte végig dolgozok, legalább majd figyelni tudok a kajára. Kiváncsi leszek, hogy így tényleg könnyebb lesz e. 

Vettem szerdán Biotech ultra loss shake-et is, azt majd esténként fogom inni, étcsokis, a kedvencem. :) veszek majd répát, almát, azt viszek dolgozni rágcsának. És tudom, inni kell(ene) többet. Ez még, amire újra vissza kell térnem. 

És eleget aludni.... mert néha az is kevés. De majd kevesebbet netezek, nem fog hátrányomra válni. :D